vers

is, lát, minden, színház, vers

Élő – idézés: A Galkó

  Általában túl későn, utólag írunk valakiről, aki fontos. Mint, ő. Természetes a jelenléte és ha eltűnne, akkor döbbenénk rá, hogy ismét szegényebbek lettünk. És, milyen kár, hogy. Ezt a hibát nem követjük el tehát. „Galkó Balázs Kutatóintézet”  – definiálja magát ez a kényelmetlen ember. Folyton azt kutatja, hogy ki  is ő tulajdonképpen és mivégre:

lát, minden, vers

Reggel szoktál jönni

Gyakran úgy ébredek, mint halálom után. Ez (valamelyest mélyebb) megfogalmazásaannak, amit a hétköznapi nyelvúgy mond: Valósággal újjászülettem. Keskeny derengés ujjnyi bor felett,kétséges élfény egy távoli fémtárgyon: mindez artikulált – mint egy mondat,noha csupán egy mondat benyomása.Felirattöredék egy likacsos kövön,melyet bizonnyal elhengeríteni kéne. Véget nem érő reggelben próbálokkövetkeztetni a körülvevődolgokból kilétemre. Eközben a szükségekténykedésre késztetnek, persze:ablakot

lát, vers

reggel

Harag hágóin átNyugat szelid nyomátKeresve, mélyBübánattal megyek,Engesztelés vezetA hajnalfény felé. Kardom hegyét a könnyLemarta; vak dühömMár messze jár;A hős Nap rámköszön,S hálás könny-függönyönÁt égre száll. Garai Gábor fordítása

Scroll to Top