“Minden piedesztálra emelt személyt le kell szarni!”
“- Péter! Én izgulok. – Azt is lehet.”
felküld a színpadra.néz.azt mondja sétáljak.néz.sétálok.most meg lefelé néz.mondjak valamit.kiáltsak egyet hátra.emeljem fel a kezemet a számhoz.figyelek a lépteimre.néz.leül.néz.ketten vagyunk.kapkodom a levegőt.nem figyelek.nem figyelek.
“- Péter, nekem az is jó ám, ha hátul egyszer átmegyek a színpadon.
– Ennyivel nem úszod meg.”
