It’s not the red of the dying sun

Néha nehezen esnek le a dolgok. Az elején azt gondoltam, lehet mégis igazuk van a fanyalgóknak, de mégis inkább azt akartam, jó legyen. Persze egyáltalán nem tűntek fiatal és energikus srácoknak, de még felszabadultnak sem. Aztán a közepe táján kezdett megjönni a hangulat, kicsit belerázódtak a koncertbe (ez a turné második állomása), aztán a közönség is kezdett beindulni, aztán én is. Úgy jöttem el, hogy kár lett volna kihagyni, de nem tűnt fontosnak. Csak másnap reggel esett le. Nem is leesett, inkább belém hasított, egyszerűen kirángatott az ágyból, hogy ez mennyire komoly volt. Ott kellett lenni.

(Bécs 2024. szeptember 5.)

Ez nem volt:

Ez meg igen:

Levelek Tormának

Leave a Comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top